Alpakák egészségügyi terve: oltás, féreghajtás, körmök és fogak egész évben

Az éves naptár egy pillantásra

A táblázat összefoglalja, amit az állatorvosi egyetemek és a szakirodalom az alpakák és lámák rendszeres megelőző ellátásaként említenek. Közép-európai állományokra szól. Van, ami minden nap esedékes, más évente egyszer. Az alábbi fejezetek az egyes pontokat magyarázzák el.

Oltások: klosztrídiumok és kéknyelv-betegség

Alpakák és lámák számára gyakorlatilag nincsenek külön engedélyezett vakcinák. Az állatorvos szarvasmarhára vagy juhra engedélyezett vakcinákat használ, a kaszkádszabály szerint. Az állatok általában jól tűrik őket. Rögzített oltási irányelvek, mint a kutyáknál, macskáknál vagy lovaknál, a tevefélékre nincsenek, még az Egyesült Államokban sem. Ennek a fejezetnek az ajánlásai ezért a szakirodalomból és az állatorvosi egyetemektől származnak.

Klosztrídiumok és tetanusz

Az újvilági tevefélék érzékenyek a klosztrídiumok okozta betegségekre. Különösen rettegett az enterotoxémia, amely gyakran halálos kimenetelű. Következetes oltással ezek a betegségek nagyrészt megelőzhetők. A bécsi állatorvosi egyetem (Vetmeduni Wien) ezért ezt nevezi meg olyan oltásként, amely a régióban jelenleg előtérben áll. Az angol nyelvű szakirodalomban a Clostridium perfringens C és D típusa, valamint a tetanusz elleni oltás számít a tevefélék alapoltásának.

Szokásos a két oltásból álló alapimmunizálás 3–6 hét különbséggel, utána évente egyszer emlékeztető oltás következik. A criák egyik gyakran leírt oltási rendje 3 hónapos korban kezdődik, egy hónappal később megismétli az oltást, majd évente emlékeztet. Magas kockázatú állományokban egyes állatorvosok már az első élethéten elkezdik. A vemhes kancák az emlékeztető oltást gyakran 4–6 héttel az ellés előtt kapják, hogy a cria az első hetekben minél több ellenanyagot kapjon az anyjától.

Kéknyelv-betegség

A kéknyelv-betegség járványos állatbetegség, amelyet törpeszúnyogok, apró vérszívó szúnyogok terjesztenek. Emberre való átvitele nem ismert. A 4-es és 8-as szerotípus csak ritkán betegíti meg a lámákat és alpakákat. A 3-as szerotípusnál, amely 2023 szeptembere óta Hollandiából kiindulva Németországban terjedt el, más a helyzet: Hollandiából és Németországból súlyos megbetegedéseket és elhullásokat jelentettek lámáknál és alpakáknál.

A bécsi állatorvosi egyetem ezért azt ajánlja, hogy az újvilági tevefélék kapjanak oltást a 3-as szerotípus ellen. A vakcinákat szarvasmarhára és juhra engedélyezték, az állatorvos a kaszkádszabály szerint lámáknál és alpakáknál is alkalmazhatja őket. A leírt alapimmunizálás két oltásból áll 3–4 hét különbséggel. Az oltás önkéntes. A Vetmeduni Wien értékelése szerint a téli hónapokban beadott oltás a következő tavasszal és nyáron véd. A németországi Alsó-Szászország tartomány hatóságai azt tanácsolják, hogy az alapimmunizálást vagy az emlékeztető oltást március végéig fejezzék be.

A helyzet évről évre változik. 2025 októbere óta Dél-Németországból ismét a 8-as szerotípus eseteit jelentik. Hogy a környékeden éppen mely szerotípusok számítanak, és kell-e az állataidat egynél több ellen oltani, azt az állatorvosod vagy az állategészségügyi hatóság tudja.

Paraziták: előbb a bélsárvizsgálat, aztán a féreghajtás

A paraziták az alpakák és lámák betegségeinek leggyakoribb okai közé tartoznak. Az állatokat nem lehet parazitamentesen tartani, és nem is ez a cél. Amíg az immunrendszer lépést tart, a férgek alig okoznak kárt. Elsősorban a fiatal állatok, a legyengült állatok és azok az állományok betegszenek meg, amelyek legelőjén nagy a fertőzési nyomás. Hasmenés nem feltétlenül jelentkezik. A fertőzött állatok gyakran csak fogyással tűnnek fel, súlyos esetben vérszegénységgel, amelyet a sápadt nyálkahártyákról ismersz fel.

Mely paraziták számítanak

• A gyomor-bél strongylidákat az állatok főleg a legelőn veszik fel. A legnagyobb veszteséget a vérszívó csavart gyomorféreg (Haemonchus contortus) okozza. Az alpakák és lámák a szarvasmarhák, juhok és vadon élő kérődzők féregfajaival is fertőződhetnek.
• A kokcidiumok egysejtűek, amelyek a bélnyálkahártyát károsítják. Főleg a criákat és a fiatal állatokat betegítik meg, gyakrabban nyáron, de télen az istállóban is. Az idősebb állatok gyakran ürítik őket anélkül, hogy maguk megbetegednének.
• Az ostorférgek gyenge fertőzöttségnél többnyire észrevétlenek maradnak. Erős fertőzöttség véres hasmenést, lesoványodást és fiatal állatoknál fejlődési zavarokat okozhat.
• A nagy és a kis májmétely szarvasmarhában, juhban és kecskében is előfordul, és a májat károsítja. Különösen a kis májmétely vezethet az állat elhullásához.

Miért nem naptár szerint féreghajtunk már

Sokáig szokás volt egy állomány összes állatát évente többször féreghajtani. Ezt az állatorvosok ma már nem javasolják, mert a férgek rezisztenssé válnak a szerekkel szemben. Németországra ez bizonyított: egy 2019-es, német alpakaállományokban végzett vizsgálatban az egyik vizsgált szer a kiürített féregpeték számát csak 45 százalékkal csökkentette. Egy 2024-es követő vizsgálat a csavart gyomorféregnél minden vizsgált gazdaságban magas arányban talált olyan génváltozatokat, amelyek egy elterjedt hatóanyagcsoporttal szembeni rezisztenciához kapcsolódnak. Egyes gazdaságokban egy második csoporttal szembeni rezisztencia is kimutatható volt.

Ehelyett célzottan járnak el:

• Vizsgáltass bélsármintát nagyjából negyedévente. A bélsarat közvetlenül az ürítés után gyűjtsd, a hosszabb ideig a földön lévő bélsár nem alkalmas vizsgálatra. Hogy gyűjtőminta vagy egyedi minták ésszerűek-e, azt az állatorvossal döntöd el. Ha az értékek hosszabb ideig alacsonyak maradnak, nagyobb időközök is elegendők.
• Csak azt kezeld, amelyiknek szüksége van rá. Féreghajtást a nagyobb kockázatú állatok kapnak, például a fiatal állatok, valamint azok, amelyeknél lelet vagy olyan jelek vannak, mint fogyás, hasmenés vagy sápadt nyálkahártya. A tünetmentes állatok kezeletlenek maradnak.
• Féreghajtás előtt mérlegelj. Az adag a testtömegtől függ, és a túl kis adag rosszabbul hat. A gyapjú miatt a becslés bizonytalan.
• Ellenőrizd a hatást. Egy második bélsárminta valamivel a kezelés után megmutatja, hat-e még a szer az állományodban. Az állatorvosok ezt peteszám-csökkenési tesztnek nevezik.

Legelő és trágyázóhelyek

Az alpakák és lámák állandó helyeken ürítenek. Így a fertőzési nyomást könnyebb csökkenteni, mint juhoknál vagy szarvasmarháknál: aki a trágyázóhelyeket rendszeresen, lehetőleg naponta kitakarítja, alacsonyan tartja a fertőzőképes parazitaalakok számát a legelőn. Ehhez jön a megfelelő állatsűrűség és a legelőváltás, amely alatt a területek regenerálódhatnak. Ha az alpakák szarvasmarhákkal vagy juhokkal osztoznak egy legelőn, egyszerre vagy váltakozva, azok férgeit is elkaphatják.

Az eredmények értékelésénél segít, ha később is tudod, melyik csoport mikor melyik területen volt. Az ALPAKA.PRO-ban a legelőkezelés minden váltást rögzít, és emlékeztet a következőre. Hogy a legelő átvizsgálásakor mire figyelj, azt a Mérgező növények: mit nem ehetnek az alpakák című cikk írja le.

Körmök és fogak

Az alpakáknak és lámáknak nincs a szarvasmarhákéhoz vagy juhokéhoz hasonló, szarutokkal borított csülkük. Két ujjon járnak, mindkettőn egy köröm és egy bőrkeményedéses talp van. Jobb esetben a körmök mozgás közben úgy kopnak, hogy egy szintben vannak a talppal. Puha talajon és kevés mozgás mellett ez nem működik. Ilyenkor a körmöket rövidíteni kell, különben az ujjak tartós rendellenes állása és sántaság fenyeget. Egyes állatoknak szinte soha nincs szükségük vágásra, másoknak 2–3 havonta. Alpakáknál a munka általában valamivel több, mint lámáknál, mert a körömnövekedés összefügg a gyapjú növekedésével. Havonta egyszer ellenőrizd a körmöket.

A fogproblémákat is gyakran csak későn mutatják a tevefélék. Figyeld, másképp kérődzik-e egy állat, vagy szokatlanul mozgatja-e az állkapcsát. A túl hosszú vagy ferde metszőfogakat gyakran már kívülről látod. A foggyökér-gyulladás főleg az alsó állkapocsban nem ritka. Ezért nagyjából havonta egyszer tapintsd át az alsó állkapcsot, duzzanatot keresve.

A tevefélék sajátossága a harci fogak, vagyis a felső és alsó állkapocs szemfogai. A csődörök a rangsorharcokban használják őket, és az állatokkal foglalkozó emberekre veszélyesek lehetnek. Ezért a 18–24 hónapos korban történő áttörésük után többnyire ínyig visszavágják őket. Az állatot ehhez szedálni kell, a vágás tehát az állatorvos dolga. Ivartalanítatlan csődöröknél ez minden évben szükséges lehet. Ivartalanítás után a harci fogak többnyire nem nőnek tovább, és a legtöbb kancánál alig törnek át az ínyen.

Testtömeg és kondíció

Az újvilági tevefélék sokáig rejtegetik a betegségeket. A krónikus betegségek azonban szinte mindig fogyással járnak. Ezért nagyjából hetente egyszer ellenőrizd a testtömeget vagy a kondíciót. A legpontosabb egy állatmérleg. Ha rendszeresen mérlegelsz, és a mérleg stabilan áll, az állatok gyorsan hozzászoknak, és gond nélkül átsétálnak rajta.

Mérleg nélkül a Body Condition Score (kondíciópontszám) segít. A gyapjú miatt a ránézés nem elég, tapintanod kell. Tedd a kezed laposan az ágyéktájra a gerinc mellé. Az egyenes felület jó tápláltsági állapotra utal, a kifelé domborodó túl sok zsírra, a besüppedt izomzat túl kevésre. A skála 1-től (erősen lesoványodott) 5-ig (elhízott) terjed. Egy-egy értéket mindig az összefüggéseiben nézz: a criát szoptató kanca kicsit lefogyhat.

A criákat az első élethónapban minden nap megmérik. Így korán feltűnik, ha egy cria nem gyarapodik. Hogy egy állománynak alapvetően mekkora területre és milyen takarmányra van szüksége, azt az Alpakatartás: útmutató kezdőknek című cikk írja le.

Nyírás, D-vitamin és ásványi takarmány

Az alpakákat és a sűrű gyapjas lámákat minden évben nyírni kell, különben nyáron hőstressztől szenvednek. A nyírás jó alkalom arra is, hogy minden állatot alaposan megnézz, mert a bőr, a körmök, a fogak és a kondíció ilyenkor jól ellenőrizhető. Hogy mikor van a megfelelő időpont, és hogyan zajlik a nyírás napja, azt az Alpakák nyírása: időpont, menet és utógondozás című cikk írja le.

Télen a fiatal állatoknál D-vitamin-hiány alakulhat ki, mert túl kevés UV-fényt kapnak. A Tierärztliche Praxis szaklapban 2008-ban megjelent esetismertetés egy D-vitamin-hiány okozta angolkóros alpakacsikót írt le. A szerzők azt tanácsolták, hogy Európában ne tervezzenek elléseket késő őszre vagy télre, gondoskodjanak elegendő UV-fényről, és lássák el D-vitaminnal az anyaállatokat vagy a criákat. Hogy a criáid kapjanak-e D-vitamint, és ha igen, mennyit, azt az állatorvos határozza meg.

A fű és a széna az alpakák és lámák energia- és fehérjeigényét többnyire fedezi, az ásványianyag-igényüket viszont gyakran nem. Ezért az ásványi takarmány is hozzátartozik az etetéshez. Hogy a környékeden mely ásványi anyagokból van hiány, például szelénből, az helyben többnyire ismert. Takarmány-, víz- vagy vérvizsgálattal tisztázható.

A kezelések dokumentálása

Egy egészségügyi terv csak akkor működik, ha tudod, mi történt már. Melyik állat mikor kapta az utolsó oltását? Melyik bélsárminta milyen leletet adott, és hatott-e utána a kezelés? Ezt csak akkor tudod kideríteni, ha le van írva. Az állatorvosod is többet tud kezdeni egy hiánytalan kórelőzménnyel.

Minden oltásnál, féreghajtásnál és kezelésnél jegyezd fel:

• A dátumot és az állatot
• A szert és a mennyiséget
• A csomagoláson szereplő gyártási tételszámot, hogy egy vakcinával kapcsolatos megkeresésnél tudd, mely állatok kapták
• Az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ha az állatorvos előírt ilyet
• ki kezelte az állatot
• A leleteket, például a bélsárvizsgálat eredményét, valamint a testtömeget és a kondíciót

Egyes német Veterinäramtok (helyi állategészségügyi hatóságok) kifejezetten felhívják az alpakatartók figyelmét arra, hogy minden gyógyszertári forgalmú vagy vényköteles gyógyszer alkalmazása a Bestandsbuchba (kezelési napló) kerül, amelyet az állatorvos bizonylataival együtt öt évig meg kell őrizni. Hogy ez rád vonatkozik-e, és milyen formában, azt a helyi állategészségügyi hatóság mondja meg. Ausztriában az újvilági tevefélék kifejezetten élelmiszer-termelő állatnak számítanak. Ettől függetlenül Németországban nyilvántartást vezetsz az állatok érkezéséről és távozásáról, erről bővebben az Alpaka-állománynyilvántartás Németországban című cikkben olvashatsz.

Az ALPAKA.PRO-ban az oltások, gyógyszerek és kezelések minden állat egészségügyi kartonjában szerepelnek. A következő oltáshoz, bélsárvizsgálathoz vagy körömvágáshoz emlékeztetővel ellátott feladatot hozol létre, hogy semmi ne sikkadjon el. A testtömeget, a hőmérsékletet és a Body Condition Score-t az alkalmazásban közvetlenül az állatnál rögzíted, térerő nélkül is az istállóban, és diagramon látod a testtömeg alakulását. A leleteket és igazolásokat dokumentumként az állatprofilban tárolod. Hogy mit tud még az állománykezelés, az az Állománykezelés oldalon olvasható.

Ha eddigi kezeléseid Excel-táblázatban vannak, az adatimport során ingyen átvesszük őket. Hogy mikor éri meg áttérni a táblázatról, azt az Alpakák nyilvántartása: Excel vagy szoftver? című cikk írja le.

A terv egyeztetése az állatorvossal

Újvilági tevefélékben jártas állatorvos nem mindenhol akad. Ha alpakákkal vagy lámákkal kezdesz, ezért előre tisztázd, ki látja el az állományodat. Egy évente egyszeri, fix időpontban végigveszitek vele az oltási tervet, a bélsárvizsgálatokat és az ásványi takarmányt, és rögzítitek a következő év naptárát. Közben pedig: mivel az állatok sokáig rejtegetik a betegségeket, érdemes korán felhívni az állatorvost, kólika esetén azonnal.