Tenyésztés
Beltenyésztési együttható az alpakáknál: egyszerűen elmagyarázva, kalkulátorral
Timm Quandt9 perc olvasás
Mielőtt fedezteted a kancát, érdemes belenézni a törzsfába: ha a mén és a kanca rokon, a cria is beltenyésztett lesz. A beltenyésztési együttható ezt egyetlen számban foglalja össze. Itt megtudod, mit jelent ez a szám, hogyan számolható Wright szerint, hány generáció kell hozzá, és hogyan ellenőrizheted magad a kalkulátorral a tervezett párosítást.

Beltenyésztési együttható kiszámítása
Írd be a mént és a kancát, amelyeket párosítani szeretnél, valamint a szüleiket és nagyszüleiket, amennyire ismered őket. A kalkulátor olyan állatokat keres, amelyek mindkét oldalon szerepelnek, és ezekből kiszámolja a tervezett cria beltenyésztési együtthatóját. A példákkal kipróbálhatod, hogyan hatnak a tipikus rokonsági fokok.
Írd be a tervezett cria apját és anyját, és ha ismered, azok szüleit és nagyszüleit. Az azonos nevek ugyanazt az állatot jelentik, a kis- és nagybetű nem számít.
A számítás csak az általad beírt állatokat ismeri (3 generáció a cria fölött). Ha ősök hiányoznak, a tényleges beltenyésztési együttható magasabb lehet.
Írd be legalább az apát és az anyát, és itt megjelenik az eredmény.
A kalkulátor csak a böngésződben fut. A neveket nem mentjük el és nem továbbítjuk.
Így értékeli a kalkulátor az eredményt
Az alpakákra nincs hivatalos határérték. A kalkulátor fokozatai ezért ismert rokonsági fokokhoz igazodnak, és tájékoztató jellegűek, nem szabályok.
- Nem látható közös ős: A beírt generációkban egyetlen állat sem szerepel mindkét oldalon. Ez nem jelenti azt, hogy a mén és a kanca biztosan nem rokon.
- Alacsony: 6,25% alatt, vagyis az unokatestvérek párosításának értéke alatt. A közös ősök távolabb vannak.
- Jelentős: 6,25%-tól 12,5% alattig. Ez legalább az unokatestvérek párosításának felel meg.
- Magas: 12,5%-tól, vagyis legalább a féltestvérek párosításának szintjén. A teljes testvérek, illetve a szülő és utód párosítása 25%.
Mit mutat a beltenyésztési együttható
Minden cria minden génből két kópiát örököl, egyet az apjától és egyet az anyjától. Ha az apa és az anya rokon, mindkét kópia visszavezethető ugyanannak a közös ősnek ugyanarra a génjére. A genetikusok az ilyen kópiákat származás szerint azonosnak nevezik. Az F beltenyésztési együttható azt adja meg, mennyire valószínű ez egy tetszőleges génhelyen. Sewall Wright amerikai genetikus vezette be 1922-ben.
Egy F = 25%-os cria tehát átlagosan a génhelyei negyedében homozigóta egy olyan kópiára, amely egy közös őstől származik. Két nem rokon szülő criájánál F = 0%.
Az ismert törzsfához viszonyított érték
A beltenyésztési együttható mindig a törzsfában szereplő állatokhoz viszonyított érték. Az az állat, amely legfelül áll, és nincsenek beírt szülei, a számításban nem rokonnak és nem beltenyésztettnek számít. A 0% ezért azt jelenti: az ismert törzsfában nincs közös ős. Távolabbi nemzedékekben attól még lehet.
Tipikus értékek
Az alábbi értékek akkor érvényesek, ha maguk a közös ősök nem beltenyésztettek. A kalkulátorban a példákkal ellenőrizheted őket.
| Párosítás | A cria beltenyésztési együtthatója |
|---|---|
| Teljes testvérek | 25% |
| Szülő és utód | 25% |
| Féltestvérek | 12,5% |
| Dupla unokatestvérek (a szüleik páronként testvérek) | 12,5% |
| Unokatestvérek | 6,25% |
| Fél-unokatestvérek | 3,125% |
| Egy közös ős a mén és a kanca dédszülei között | 0,78% |
Így számol a Wright-féle képlet
A számításhoz megkeresed az összes utat, amely az apától egy közös ősön át az anyáig vezet. Minden út hozzájárul valamennyivel az eredményhez:
F = Σ (1/2)^(n1 + n2 + 1) × (1 + F_A)
Itt n1 az apától a közös ősig terjedő generációk száma, n2 az anyától ugyanehhez az őshöz terjedő generációk száma, F_A pedig magának az ősnek a beltenyésztési együtthatója. A Σ összegjel azt jelenti, hogy az összes út hozzájárulását összeadjuk.
Példa: féltestvérek
Cosmónak, a ménnek és Lunának, a kancának ugyanaz az apja: Apollo. Cosmótól Apollóig egy generáció, Lunától Apollóig szintén. Ha n1 = 1 és n2 = 1, akkor (1/2)^3 = 1/8, vagyis 12,5% adódik. Teljes testvéreknél egy második út is hozzájön a közös anyán keresztül, és a két hozzájárulás együtt 25%.
Ha a közös ős maga is beltenyésztett
Ha Apollo maga is beltenyésztett, a saját két kópiája már bizonyos valószínűséggel származás szerint azonos. Ekkor a két utódjának továbbadott kópiák akkor is megegyeznek, ha különbözőt ad tovább nekik. Az (1 + F_A) tényező ezt fejezi ki. Egy példa az Oklahomai Állami Egyetem tájékoztatójából: egy apaállatot, amelynek saját beltenyésztési együtthatója 25%, a lányával párosítanak. 25% helyett a borjúnál (1/2)^2 × 1,25 = 31,25% adódik. A kalkulátor ezt figyelembe veszi, amennyiben az ős szülei szerepelnek a törzsfában.
Egy út nem haladhat át kétszer ugyanazon az állaton
Egy út csak akkor számít, ha a közös ősön kívül egyetlen állatot sem tartalmaz kétszer. Teljes testvéreknél például a nagyszülők is közös ősök. Az ő útjaik azonban a testvérek apján vagy anyján haladnak át, így már be vannak számítva. Nagy törzsfáknál ez kézzel gyorsan áttekinthetetlenné válik. A kalkulátor ezért a rokonsági mátrixot (táblázatos módszer) használja, az egyes ősök hozzájárulását pedig az útvonalmódszer szerint sorolja fel. Mindkét eljárás ugyanarra az eredményre jut.
Miért számít a beltenyésztés az alpakatenyésztésben
A beltenyésztés nem hoz létre új örökletes hibákat. Azt viszont igen, hogy azok a recesszív tulajdonságok, amelyeket egy állat észrevétlenül hordoz, gyakrabban kerülnek kettős adagba, és ekkor láthatóvá válnak. Az Oklahomai Állami Egyetem tájékoztatója ezt szarvasmarhák példáján írja le. A következményeket ott valamennyi nagy haszonállatfajnál jól alátámasztottnak nevezik.
A beltenyésztés okozta teljesítménycsökkenést beltenyésztéses depressziónak nevezik. Egy 154 tanulmányt feldolgozó elemzés, amely hét haszonállatfajra és az 1990 és 2020 közötti évekre terjedt ki, azt találta, hogy a törzsfa szerinti beltenyésztés minden egyes százalékpontjával egy tulajdonság átlagosan (mediánban) az átlagértékének 0,13%-ával csökkent. Mindenféle tulajdonság érintett volt, a termékenység és a túlélés éppúgy, mint a teljesítmény és a testalkat. Magukról az alpakákról eddig kevés vizsgálat készült. Arra, hogy kivételt képeznének, nem lehet számítani.
Helyzet Európában
Egy 2026-ban megjelent genomikai vizsgálat 179 németországi, ausztriai és svájci alpakánál hasonló genetikai sokféleséget talált, mint a perui alpakáknál. A szerzők ebből arra következtetnek, hogy a tenyésztők mindkét régióban jól megőrzik a sokféleséget. A populáció egészére nézve ez jó hír. A következő párosításodról viszont keveset mond. Hogy a mén és a kanca rokon-e, az a törzsfájukból derül ki.
Ott pedig egyes nevek újra és újra felbukkannak. Az ismert fedezőméneket sok gazdaság használja, az utódaikat eladják, és néhány generációval később egy másik gazdaságban újra találkoznak. Aki a mént csak a gyapjú és a küllem alapján választja ki, ezt nem látja.
Hány generáció kell a törzsfába
Minden be nem írt ős a számításban nem rokonnak számít. Ha hiányoznak, a beltenyésztési együttható túl alacsony lesz. Erre már 1992-ben rámutatott egy, a tejelő szarvasmarhák tenyészértékbecsléséről szóló munka. Egy perui tenyészet több mint 12 000 alpakáján végzett vizsgálat ezt jól mutatja: az átlagos beltenyésztési együttható 0,165% volt, a nagyszülők viszont az állatoknak csak 25–43%-ánál voltak ismertek. A szerzők magát a törzsfák mélységét is megbízhatatlannak tartják.
Hogy egy közös ős mennyivel járul hozzá, az attól függ, milyen messze van. Ha az apánál és az anyánál is a nagyszülők között szerepel, 3,125%. Egy generációval távolabb, a szülők dédszülei között már csak 0,78%, még egy generációval hátrább körülbelül 0,2%. Önmagában ez kevés. Ha azonban ugyanaz a mén több vonalban is felbukkan, a hozzájárulások összeadódnak.
A gyakorlatban ez azt jelenti: a cria fölötti három generációval megbízhatóan felismered a szoros rokonságot. Ha ismered a negyedik generációt, azt is írd be, a kalkulátorban van erre egy jelölőnégyzet. És minél több állat ismeretlen a törzsfádban, annál óvatosabban értelmezd az alacsony eredményt.
A beltenyésztés elkerülése a gyakorlatban
A rokonságot egy tenyészetben ritkán lehet teljesen elkerülni. Azt viszont elérheted, hogy ismerd, mielőtt a cria úton van.
Ellenőrizd előre a tervezett párosítást
Számold ki a beltenyésztési együtthatót, mielőtt a kancát a ménhez viszed, ne csak az elléskor. A teljes testvérek, a féltestvérek, valamint a szülők és utódaik párosítása a beltenyésztés legszorosabb formája. Az oklahomai tájékoztató azt tanácsolja, hogy testvéreket, illetve szülőket az utódaikkal ne párosítsanak.
Válaszd ki tudatosan a fedezőmént
Kérd el egy idegen mén tulajdonosától a törzsfát, lehetőleg több generációra visszamenőleg. Vesd össze a kancáid vonalaival. Az a mén, amely illik a kancáidhoz, nem feltétlenül az, amelyik a legutóbbi kiállításon nyert.
Dokumentáld pontosan a vonalakat
Minden állatnál rögzítsd az apát és az anyát, a vásárolt állatoknál és az idegen fedezőméneknél is. Őrizd meg a származási igazolásokat, és vidd át az adatokat, amíg a papírok kéznél vannak. Ami ma hiányzik, azt néhány év múlva gyakran már nem lehet pótolni.
Beltenyésztési együttható az ALPAKA.PRO-ban
Az ezen az oldalon lévő kalkulátor egy párosítást ellenőriz. Az ALPAKA.PRO tenyésztő szoftverében minden tervezett párosításnál látod a beltenyésztési együtthatót és a rokonságot százalékban, a rokoni kapcsolat megnevezésével, az állataid törzsfája alapján számolva. A szoftver több generáción át mutatja a közös ősöket, a közlekedési lámpás párosítási javaslatok pedig megmutatják, mely mének illenek egy kancához. A törzsfákat több generációra építed fel, a saját állományodon kívüli állatokkal is, és PDF-ként vagy grafikaként exportálod a vevőknek és az egyesületeknek.

Ha a törzsfáid már Excelben vagy egy másik programban vannak, nem kell begépelned őket. Elküldöd nekünk a fájlt, mi pedig betöltjük az állatokat, a törzsfákat és az egészségügyi adatokat, többnyire egy napon belül és ingyen, a próbaidőszakban is. Hogy ez hogyan zajlik, azt a kezdőlapon, az Adatimport részben olvashatod.
Gyakori kérdések
Mekkora beltenyésztési együttható elfogadható még az alpakáknál?
Hivatalos határérték az alpakákra nincs. Minél alacsonyabb, annál jobb. A kalkulátor a 6,25%-tól (unokatestvérek szintje) kezdődő értékeket jelentősnek, a 12,5%-tól (féltestvérek szintje) kezdődőket magasnak minősíti. A haszonállat-tenyésztésben a teljes testvérek, a féltestvérek, illetve a szülők és utódaik párosítása számít a beltenyésztés legszorosabb formájának. Testvéreket vagy szülőket az utódaikkal párosítani általában nem ajánlott.
Hány generáció kell egy megbízható számításhoz?
A cria fölötti három generációval, vagyis a szülőkkel, nagyszülőkkel és dédszülőkkel a szoros rokonságot egészen a fél-unokatestvérekig biztosan felismered. A távolabbi közös ősöket a számítás csak akkor találja meg, ha beírod őket. Annyi generációt írj be, amennyit megbízhatóan ismersz.
A 0% azt jelenti, hogy a mén és a kanca nem rokon?
Nem. A 0% csak annyit jelent, hogy a beírt generációkban egyetlen állat sem szerepel mindkét oldalon. A hiányzó ősöket a számítás nem rokonként kezeli. Így egy távolabbi közös ős láthatatlan marad.
Mi a különbség a beltenyésztési együttható és a rokonság között?
A rokonság két állatot jellemez, például a mént és a kancát. A beltenyésztési együttható egyetlen állatot jellemez, itt a tervezett criát. Ha maguk a szülők nem beltenyésztettek, a cria beltenyésztési együtthatója fele akkora, mint a szülei rokonsága: a teljes testvérek 50%-ban rokonok, a criájuk beltenyésztési együtthatója 25%.
Ki tudja számolni az ALPAKA.PRO az állataim beltenyésztési együtthatóját?
Igen. A tenyésztési modulban minden tervezett párosításnál látod a beltenyésztési együtthatót és a rokonságot százalékban, az állataid törzsfája alapján számolva. A külső állatokat tervezés közben rögtön felveheted. Ha a törzsfáid már egy Excel-fájlban vannak, ingyen átvesszük őket.
Források
- Wright, S.: Coefficients of Inbreeding and Relationship. The American Naturalist 56, 330–338 (1922)
- Northcutt, S. L.; Buchanan, D. S.; Clutter, A. C.: Inbreeding in Cattle. Oklahoma Cooperative Extension Service, ANSI-3165
- VanRaden, P. M.: Accounting for Inbreeding and Crossbreeding in Genetic Evaluation of Large Populations. Journal of Dairy Science 75, 3136–3144 (1992)
- Leroy, G.: Inbreeding depression in livestock species: review and meta-analysis. Animal Genetics 45, 618–628 (2014)
- Doekes, H. P.; Bijma, P.; Windig, J. J.: How Depressing Is Inbreeding? A Meta-Analysis of 30 Years of Research on the Effects of Inbreeding in Livestock. Genes 12, 926 (2021)
- Vilela, J.; Asparrin, M.; Montenegro, V.: Assessment of Generation Interval and Inbreeding in a Peruvian Alpaca Population. Proceedings, 10th World Congress of Genetics Applied to Livestock Production (2014)
- Tan, K. et al.: Genome-wide SNP-based genomic diversity and population structure analysis in alpaca populations from Europe and Peru. G3: Genes, Genomes, Genetics 16 (2026)

